Mézeskalács

Gondolkodtam, hogy tegyek-e fel ide receptet, mert hát mégis...
De inkább mégis :) Mert ez is a hobbim, és ez is alkotás. Ettől persze nem leszünk gasztroblog...

Dolce Vita mézeskalácsa nálunk nagy favorit. Nem csak azért, mert finom és Lillus szeret a figurákkal játszani, hanem mert imád segíteni is a készítésénél. És látszik rajta, hogy nagyon tetszik neki, amikor ezt kérdezem: Kérsz a mézeskalácsból, amit te sütöttél? :)
Állítom, hogy a sütikiszúrás az egyik legjobb szórakozása! Sőt, már a sodrófát is nagyon ügyesen használja. Úgyhogy én merem ajánlani minden kisgyerekes anyukának :)

Az eredeti recepten csak egy icipicit módosítottam és én eleve dupla adagot sütök, kevesebbnek nem érdemes nekiállni.

Hozzávalók:
40 dkg liszt (fele sima búzaliszt, fele sima rozsliszt)
20 dkg méz 
12 dkg vaj
1 teáskanál őrölt gyömbér
1,5 teáskanál őrölt fahéj
csipet őrölt szegfűszeg
2 tojássárga felverve
3/4 teáskanál szódabikarbóna
csipet só


Keverjük el a lisztet a fűszerekkel és a szódabikarbónával. Morzsoljuk el vele a vajat, adjuk hozzá a mézet és a tojássárgáját, dolgozzuk el. Tegyük 30 percre a hűtőbe, majd lehet nyújtani kb. 3-4 mm vastagra és kezdődhet a móka :)
Ha gyerkőccel dolgozunk, célszerű az egész tésztát kiszúrni, tepsikre rakni és csak ekkor elkezdeni sütni, mivel a sütési idő sokkal-sokkal rövidebb, mint a kiszúrogatás.
Nálam 175 °C-on 9 perc alatt sülnek meg.